Így látta a Szombathelyi Haladás-Dorogi FC (1-2) mérkőzést Mátyus János és Németh Szabolcs.

Mátyus János: - Aki  kidolgozott ziccereket, kiharcolt büntetőket, kapufákat szeretne látni, az mindenképpen jöjjön a Haladás Stadionba. Sajnos győztes csapatot mostanában ritkábban lehet látni, de abszolút nem fedtem meg a játékosaimat, egyszerűen a tendencia nem változik. S félek attól, nem is fog változni. Ismerem a játékosaimat, kilenc hónapja az én csapatom. Ma is jól fel voltak készítve a labdarúgóim, nagyszerűen kezdtünk, az eltervezettek szerint. Taktikailag is rendben voltunk, mentálisan, fizikálisan szintén, egyszerűen képtelenek vagyunk az ellenfél kapukába juttatni a labdát. És nyilván ha két hasonló képességű csapat találkozik egymássa, az egyiknek ilyen helyzetkihasználása van, mint nekünk, a másiknak viszont NB I-es, akkor megérdemelten viszi el a három pontot. Az a csapat biztos nem fog meccset nyerni, amely sem büntetőből, sem egy méterről, sem kettő méterről,  sem fekvő kapus mellett nem tud gólokat lőni. Nem az a baj, hogy egy szezonban van egy-két ilyen meccs - nekünk viszont az utóbbi öt neccsünk ilyen volt. Vissza lehet nézni, mind az utóbbi öt mérkőzésen jobban játszottunk ellenfelünknék. De ez nem érdekel senkit, a nézőt az érdekli, hogy nyerjünk. A szép játék egy jó, de nem megfogható dolog. A megfogható, az egzakt dolog az, ami ki van írva az eredményjelzőtáblára.

Németh Szabolcs: - Nagyon örülök az eredménynek, a Rohonci útról három ponttal távozni óriási fegyvertény a jövőre nézve. Az első 15 perc rémálom volt számunkra, ott voltak a hazaiak a kapunk előtt, nyomás alá helyeztek minket - kapufát lőttek, tizenegyest hibáztak. Szerencsésen megúsztuk ezt az időszakot. Majd rendeztük a sorainkat, ki-ki mérkőzés lett. Második félidőre feljavultunk, bátrabban kezdtünk játszani, levetkőztük az idegességet, amely az első félidőben ránk volt jellemző. S a második félidőben mi berúgtuk a helyzeteinket, a Haladás pedig nem. Mezőnyben a Haladás többet birtokolta a labdát, de igazából tudatosan átadtuk neki a területeket. Az első félidőben feljebb védekeztünk, a másodikban hátrább húzódtunk. Próbáltunk a kapunk elé tömörülni, s abból villámgyors ellentámadásokat vezetni. Mindkét esetben egy-egy ilyen akció után szereztünk, gólt, ennek kimondottan örülök. A játékosaim ma nem játszottak igazán jó,de nagyot küzdöttek és a második félidő igazi csapatmunka volt. Hogy milyen érzés szombathelyiként győztesen távozni? A csapatom teljesítménye miatt kimondottan örülök, a Haladás-szurkolókat sajnálom. De van egy közmondás, mely szerint a saját hazájában senki sem lehet proféta. Én nekem is el kellett mennem, hogy máshol lehetőséget kapjak.