Negyvenszeres szlovák válogatott játékosunkkal a csakfoci.hu készített hosszabb interjút.

- Miért igazol egy 40-szeres válogatott játékos a Slovanból az NB I utolsó helyezettjéhez?

-  A Slovanban szép időszakot töltöttem, de az utolsó hónapokban már kevesebbet játszottam - mondta Saláta Kornél a csakfoci.hu-nak. - Volt több ajánlatom Csehországból és Lengyelországból is, de végül a Haladást választottam. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy két éve súlyos térdszalagszakadásom volt, amiből ugyan már 100 százalékosan felépültem, de több klub nem akart kockáztatni a leigazolásommal. A Haladás vezetőin nagyon éreztem a ragaszkodást, már Michal Hipp is hívott, de végül most télen jött össze a szerződés.

- Az sem tántorított el, hogy szinte kilátástalan helyzetben van az új csapatod?

- A téli szünetben egy fokkal jobban álltunk, tény, hogy most már elég jelentős a lemaradásunk. Amikor először beléptem a Haladás öltözőjébe, kis túlzással olyan volt, mintha a Slovanban lennék, hiszen Priskinnel, Mészárossal és Kolcákkal már játszottam együtt Pozsonyban. Hiába jó azonban a közösség, a szereplésünkről ez már nem mondható el. Általában jól játszunk, csak nem rúgunk gólokat és minden hibánkból betalál az ellenfél.

- Ha kieseik a Haladás, akár az NB II-ben is futballoznál?

- Amíg matematikai esélyünk van a bennmaradásra, harcolunk. Fél plusz egyéves szerződést kötöttem a Haladással, ami azt jelenti, hogy nyáron leülünk és átbeszéljük a tapasztalatokat. Nem akarom azonban megkerülni a kérdést: jól érzem itt magam, rendszeresen megkapom a lehetőséget, így természetesen, ha a vezetők is úgy gondolják, akár az NB II-ben is játszanék.  Magyarországon a másodosztályban nem szerepelhetnek ugyan légiósok, de mivel felvidéki magyar vagyok, biztosan lenne erre megoldás.

- Az elmúlt években több alkalommal is felmerült a neved több NB I-es csapatnál. Ezek mennyire voltak komoly megkeresések?

- A Ferencvárosról és a Debrecenről volt szó. A Fradival nem tárgyaltam, elképzelhető, hogy a menedzserem beszélt a klub vezetőivel, de komoly lépések nem történtek. A Loki tényleg szeretett volna, de akkor hosszabbítottam a Slovannal, ezért nem váltottam csapatot.

                                                Saláta Kornél jól érzi magát a Haladásban

- Négy bajnokit játszottál eddig az NB I-ben. Be tudtál illeszkedni a Haliba?

-Talán nem nagyképűség, ha azt mondom, hogy ez viszonylag gyorsan ment a beilleszkedés. Játszottam kemény bajnokságokban, ahol sokkal több a kontakt és jobban ki kell használnia egy védőnek a fizikai erejét. Itt kevesebb a párharc, inkább a technikára helyezik a hangsúlyt.

- Három hét múlva szlovák-magyar Eb-selejtezőt rendeznek Nagyszombatban. Melyik csapat a párharc esélyese?

- A szlovákoknál nagyon sok tehetséges fiatal van. Ilyen például Duda a Herthában, aki élete formájában futballozik, vagy Skriniar az Interben, aki a Serie A egyik legjobb belső védője.  Említhetném még Rusnákot, Lobotkát vagy Mákot is, mind mind nagyon jó futballisták. Na és persze még mindig ott van Hamsík, akit senkinek nem kell bemutatni. A magyar válogatottat kevésbé ismerem, azt tudom, hogy Gulácsi és Szalai is a Bundesligában játszik, és mindkettő remek adottságokkal rendelkezik. Orban honosításával a védelem stabilabb lehet, de több meghatározó játékost nem nagyon tudnék említeni.

- Kalmár Zsolt és Holman Dávid? Mindkettőjüket a szlovák Fortuna Liga legjobb középpályásai között emlegetik.

- Remek játékosok ők is. Kalmár egyre többet játszik a válogatottban, de talán még nem meghatározó ember. Furcsa, hogy Holmant ki sem próbálták eddig, pedig a Slovan egyik legjobb játékosa, aki kiválóan mozgatja a csapatot.

- A napokban három szlovák játékos mondta le a válogatottságot. Ők mennyire fognak hiányozni?

- Skrtel hatalmas rutinja miatt nagyon, nem véletlenül több mint százszoros válogatott. Nemec egy gólerős játékos, míg Hubocan igazi jolly-joker, akit több poszton is be lehetett vetni.

- Te leszel még válogatott?

- Biztosan nem. A súlyos sérülésem után nem volt esélyem bekerülni a csapatba, most pedig 34 évesen már nem fognak meghívni.

- Fiatalon egyértelmű volt számodra, hogy felvidéki magyarként szlovák válogatott leszel?

- Mivel Magyarországról nem kerestek és szlovák állampolgár vagyok, ezért az én esetemben csak a szlovák válogatott jöhetett számításba.

- Több szlovák csapatban is játszottál. Magyar srácként mennyire volt nehezebb magad elfogadtatnod az edzőiddel, a csapattársaiddal?

-Nem volt ebből gondom, még úgysem, hogy nem beszéltem jól szlovákul, de ez senkit nem érdekelt. Látták, hogy mindent megteszek a csapatért, a nemzetiségemmel pedig nem foglalkoztak. A Slovannál például Priskin Tomival rendszeresen magyar dalokat hallgattunk az öltözőben és magyarul tanítgattuk a szlovák csapattársainkat. Ha másra nem, arra jó volt, hogy megértsék a dunaszerdahelyi szurkolók bekiabálásait…

- Számodra mennyire voltak kivételesek a DAC elleni mérkőzések?

- Az Artmedia játékosaként kaptam hideget-meleget a dunaszerdahelyi szurkolóktól, amikor először léptem pályára náluk ellenfélként. Nincs ezzel baj, egy teljesen normális szurkolói reakció.  Később, amikor a Slovannal jártam a DAC stadionjában már nem foglalkoztak velem különösebben, miután pedig hozzájuk igazoltam, kifejezetten kedveltek. Sokan azt hiszik egyébként, hogy a DAC és a Slovan játékosai gyűlölik egymást, de ez egyáltalán nincs így. Nyilván a szurkolók részéről mindig felfokozott a hangulat az ilyen rangadók előtt, de a Slovan-játékosok nagy része ugyanúgy készül egy zsolnai vagy egy nagyszombat rangadóra is, mint egy DAC elleni derbire.

- Elképzelhetőnek tartod, hogy visszatérj a szlovák bajnokságba?

-  Erre jelenleg kis esélyt látok. Nem szeretnék már sokat vándorolni, nem bánnám, ha Magyarországon fejezném be a profi pályafutásomat.