Míg nagy külföldi klubok 40-50 játékosmegfigyelőt is alkalmaznak, addig a Haladás NB I-es labdarúgócsapatánál Szekér István egyszemélyben tölti be ezt a pozíciót.

A 46 éves Szekér István a Haladásban közel 200 NB I-es meccset játszott, 21 gólt rúgott. A magyar élvonalban az MTK-ban, a Honvédban és Pápán szerepelt még – az MTK-val bajnoki címet ünnepelhetett. Légiósként Hollandiában két évig a Willem II, Belgiumban pedig két és fél esztendeig a Geel gárdáját erősítette (a holland Twente Enscheide 2008 és 2013 között játékosmegfigyelőként is foglalkoztatta). Levezetésként játszott még Ausztriában (Mattersbug, Neuberg) is. 2014-ben egy ideig Szentes Lázár segítőjeként dolgozott a Haladásnál és immáron négy esztendeje az Illés Béla Labdarúgó Akadémia és a Szombathelyi Swietelsky-Haladás scoutja, azaz játékosmegfigyelője. Arra voltunk kíváncsiak, a gyakorlatban, a Haladásnál mit takar ez a nyugaton már „ezer éve” meglévő munkakör. 

– Sokan úgy gondolják, a játékosmegfigyelés abból áll, hogy minden faluban ott vagyunk, felülünk a lelátóra, megnézzük a meccset, és figyeljük, a kiszemelt játékos hogy teljesít – mondta Szekér István. – Ennél azonban sokrétűbb és más a feladatunk. Belső elemzés, saját csapatunk, játékosaink elemzése, adott esetben ellenfél elemzése. Aztán az igazolásoknál is komoly feladat hárul ránk. Naponta minimálisan 6-8, de gyakran 30-40 e-mail is érkezik, melyben játékosokat ajánlanak. Négy krtitérium alapján válogatunk: technikai és taktikai tudás, aztán fizikális valamint mentális állapot. Az Illés Akadémián pedig annyiban változik a helyzet, hogy a jövőkép megítélése a legfontosabb szempont. A gyerekek ugyanis különböző életkorúak - van aki korábban, van aki később érő típus - így a fejlődés beütemezése fontos. Például attól, hogy valaki későn érő típus, még lehet tehetséges, az én és az edzői stáb feladata, hogy ezt észrevegyük és felépítsük a fiatalt. A kapcsolatrendszerből adódóan tavasszal egy-egy hétre viszünk ki például Hollandiába akadémista fiatalokat, hogy lássuk, felmérjük milyen szinten vannak, mire képesek kint. Ez persze nem az eladásukat jelenti. Ami a felnőtteket illeti: először megnézzük, hogy milyen posztra keresünk játékost, milyen szisztémában játszik a Haladás, majd ezek alapján szűkítjük a kört. Megnézzük azt is, a klub anyagi lehetőségei mit engednek meg, vannak-e közöttük szabadon igazolható futballisták. Megnézzük a csatolt videókat, milyen a játékos felépítése, milyen a gyorsasága, fordulékonysága, majd ha egy kiszemelt labdarúgó mondjuk legutóbb Portugáliában futballozott, felhívom az ottani, megbízható scout-kontaktomat, és kifaggatom a játékosról. Volt-e kisebb-nagyobb sérülése, mik az erősségei, mik a gyengéi, hasonlók. Majd ezek után adom le a vezetők és a vezetőedző elé azokat a neveket, akik szóba jöhetnek. Végül kiválasztjuk azt az egy-két labdarúgót, akit, akiket egy bajnokin élőben is megnézünk, aztán elhívjuk próbajátékra. Erre azért van szükség, hogy megnézzük: idegen közegben is úgy teljesítenek-e, mint előző klubjukban, mennyire sikerül beilleszkedniük. Belgiumban elsősorban a Geel és az Antwerpen, Hollandiában pedig a Willem II., a Feyenoord és a Twente együttesénél vannak remek kapcsolataim – utóbbiban bajnokságban gyakorlatilag valamennyi elsőosztályú játékost ismerem. De Németországban is sok klubbal ápolok jó kapcsolatot. Érdekesség, hogy a nagy nyugati kluboknál 40-50 scout dolgozik, míg a Haladásnál egyedül én vagyok ebben a minőségben. Külön kell választani azokat a dél-amerikai és afrikai futballistákat, akik korábban még nem játszottak Európában. Nekik egy évre van szükségük a teljes akklimatizálódáshoz, mire megtalálják önmagukat. Ami Magyarországot illeti, nyilván idehaza valamivel könnyebb feladatom van, hiszen a komplett NB I-es és NB II-es mezőnnyel képben vagyok. Egyébként hazánk vonzó célponttá vált a külföldi légiósok számára, hiszen felmentek a fizetések, és folyamatosan újulnak meg a stadionok – utóbbi rengeteg futballista számára fontos. Persze az is jó lenne, ha minél több szurkoló menne ki a gyönyörű stadionokba.

Szekér István kisebbik fiával, az Illés Akadémia-Haladás U17-es csapatában futballozó Ádámmal a Willem II. legutóbbi meccsén Fotó: Bartos Barnaf

- Nagy dolognak tartom, hogy a belga testvérpárt, Thomas és Stef Wilset korábban sikerült leigazolnunk, de említhetném az ausztrál David Williamset is - folytatta Szekér. - S azt is, hogy – emlékezhetünk – anno a német válogatott Kevin Kurányi sem zárkózott el attól, hogy tárgyaljunk vele. Azért azt tisztázzuk: a jövőben sem azok a labdarúgók jönnek majd, akik a Manchester Unitedben, vagy a Barcelonában kezdők lesznek, hanem például akik megfordultak nagy klubokban, de sérülés miatt megbicsaklott pályafutásuk, peremberekké váltak és itt akarnak új lendületet venni, vagy esetleg európai középcsapatokban szerepelnek. Az is fontos: garancia sehol – még a Real Madridnál sincs – , hiába ment át valamennyi rostán egy futballista, elképzelhető, hogy tétmeccsen mégsem jön ki számára a lépés. A legfontosabb számunkra az, hogy a Haladás és az Illés Akadémia szintjéhez méltó, kizárólag minőség futballistákat igazoljunk.