SZOMBATHELYI HALADÁS

Értékes egy pontot szerzett a Rába-partján a Haladás, a pontrabláson túl Tóth Péter 300. bajnoki mérkőzését is múlt szombaton ünnepelhette. A rutinos védő még tisztán emlékszik első meccsére, de már előre néz: Vörös Csaba Hali-meccsszámát vette célba...

- A szezonkezdet előtt a spornapilap mellékletében olvastam, hogy hány NB I-es bajnokinál járok, ekkor tudatosult bennem igazán: hoppá, már csak két meccsre vagyok a 300-tól - mondta Tóth Péter. - Hazudnék, ha azt mondanám ez a meccs is éppen olyan volt számomra mint a többi. Azért egy picit spannolt a tudat, hogy szép jubileumhoz érkeztem, ráadásul pikáns volt, hogy egykori csapatom, a Győr ellen debütáltam, ellenük bizonyíthattam. Az első meccsre határozottan emlékszem: 1996-ban a Pécs ellen mutatkoztam be az NB I-ben, az eredményre is emlékszem, 6:0-ra nyertünk. Azóta sem győzött a Hali ennyire az elsőosztályban, tehát számomra több szempontból is felejthetetlen meccs volt. Hiába kérdez, ezen kívül egy kimondott felejthetetlen találkozót nem tudok kiemelni, számtalan olyan összecsapás van, amelyre egyaránt szívesen emlékszem vissza.Ami a 300. meccset illeti: az első félidőben kihúztuk a Győr méregfogát, hiszen támadójátékukat hatástalanítottuk, nem tudták megbontani a védelmünket, nem volt komoly helyzetük, a gólt szabadrúgásból szerezték. Igyekeztünk meccsben maradni, olykor bátran futballoztunk, hiszen tudtuk, ha kapunk még egyet, annak nem lesz jó vége. 0:2-ről idegenben nagyon nehéz felállni. A második félidőben Artner Tamás átszevezte a csapatot és szerencsére gyorsan egyenlítettünk is. Akkor beszéljünk az ominózus tizenegyesről... Én nem bántottam Strestiket, becsúsztam, el akartam kanalazn a labdát, és már ütköztem is Rózsa Danival. Villámgyorsan történt minden, én pedig álltam fel, és vezettem volna fel a labdát. Ekkor sípolt a játékvezető...Később beszéltem Danival, ő váltig állítja: hozzám hasonlóan szintén nem szabálytalankodott. Most már mindegy, Dani úgyis kivédte a büntetőt. Összességében azt mondom, értékes a döntetlen. Pláne úgy, hogy bár ez a Győr egyelőre csak alakulóban lévő, de erős csapat, a későbbiekben nem sokan fognak pontot szerezni a Rába-partján. Mi pénteken Siófokra megyünk, nem lebecsülve a Balaton-partiakat, de nyerni akarunk.

- Most, hogy elhagyta a háromszáz bajnokit, mi a következő cél?

- Egyértelműen az, hogy beérjem technikai vezetőnket, Vörös Csabát...Ezzel egyébként már jóideje cinkelem Csabát. Az a helyzet, hogy neki 267 NB I-es Haladás meccse van, nekem pedig 239 Hali-bajnokim - a többit ugyanis győri színekben futballoztam. Szóval hiába hagytam el Csabát a bajnokik tekintetében, a Haladásban NB I-ben többször futballozott nálam. Ezt sokáig nem hagyhatom. Ha elkerülnek a sérülések, akkor beérem Csabát. De nyugodtan kérdezze meg, mit szól hozzá...

Tóth Péter túl a háromszáz bajnokin. Fotó: Horváth Csaba

Megtettük.

- Először is gratulálok Petinek a 300. elsőosztályú bajnokijához, kívánom, hogy elkerüljék a sérülések és még sokáig játszhasson az NB I-ben - jelezte Vörös Csaba, a Haladás egykori kiváló középhátvédje, a csapat technikai vezetője. - Ha így folytatja, le is előzhet, persze nem csak rajta múlik meddig jut, hiszen mindig az edző privilégiuma, hogy kit állít a csapatba. Mindenesetre ha forró lesz a helyzet, és túl közel kerül hozzám, télen edzésbe állok - jó a kapcsolatom Artner Tamással, szerintem nem lesz ebből probléma. Amúgy pedig nincsenek nagy igényeim, elég nekem egy-egy perc játékidő a meccsek végén, az ugyanúgy egy bajnokit ér, mint kilencven percnyi rohangálás - zárta szavait mosolyogva Vörös Csaba.

Pum András