HALADÁS SOPRON BANK

Hétőn délután fél háromkor előbb Artner Tamást, az Ajka NB II-es csapatának vezetőedzőjét, a Haladás utánpótlás-szakágvezetőjét,  majd egy órával később Tóth Lászlót, a Szombathelyi Haladás II. NB III-as együttesének trénerét hallgatják meg a tulajdonosok, s aztán döntenek arról, ki irányítja a jövőben a zöld-fehér alakulatot. Honlapunk a két potenciális jelöltnek ugyanazt a hat kérdést tette fel.

- Mit szólt, amikor megtudta, hogy Ön az egyik jelölt a Haladás vezetőedzői posztjára?Számított egyáltalán a felkérésre?

Artner Tamás: - Kicsit meglepett a megkeresés, de miután már 15 éve a Haladásnál dolgozok, valamelyest mégis számítottam rá, az aktuális edzőkérdéseknél általában felmerül a nevem. Mondanom sem kell: roppant megtisztelő a felkérés.

Tóth László: - Örültem a megkeresésnek, valljuk be, az ember önbizalmának jót tesz a felkérés. Ráadásul valamennyi edző kicsit egoista is, úgy gondolja, hogy bizony neki ott a helye a kispadon. Bár csak fél éve dolgozok Szombathelyen, büszke vagyok,  hogy ilyen magas szinten is elismerik eddigi munkámat.

- Edzői hitvallása, erényei?

Artner Tamás: - Bárhol is dolgoztam, sikerült nyugodt légkört kialakítanom, és mindenütt kihoztam aktuális gárdáimból a maximumot, a játékosok hittek bennem. Nem kifelé szerepelek, sokkal inkább a csapattal foglalkozok. Nálam első a tisztesség, ez számomra nem is kérdés. Mindenképpen tetszetős, eladható futballt szeretnék, a közönség kiszolgálása az egyik legfontosabb kritérium.

Tóth László: - Nem szeretem az edzői hitvallás kifejezést, mert minden csapatnál más és más a tulajdonosok, a szurkolók elvárása, muszáj alkalmazkodni az adott feladathoz. Erényeim közé sorolom, hogy eddig mindenhol megtaláltam a hangot a játékosokkal, legyen szó fiatalról, rutinosról, magyarról vagy külföldiről - az emberi kapcsolataimmal sehol sem volt problémám. Villámgyorsan változik a világ, nekünk is változnunk, fejlődnük kell tehát.

- Mennyire ismeri a csapatot, mire lehet képes a Hali a tavasszal?

Artner Tamás: - Természetesen képben vagyok a csapatot illetően, sok edzésen voltam kint, és a hazai meccsek zömét is láttam, nem beszélve arról, hogy közülük sok futballista korábban a játékosom volt. A keret jó, megfelelő a fiatal és idős játékosok aránya. Sajnos a bajnokságban nagy a Hali lemaradása, ezért az elsődleges cél, hogy a szezon végére erős középcsapattá váljunk, később persze merészebb álmokat is kitűzhetünk magunk elé.

Tóth László: - Kötelességem ismerni az első csapatot, a hazai meccseken egyébként is kint vagyok, de gyakran idegenbe is elkísértem az együttest, vagy a tévében néztem a Haladás-találkozókat. Ritka szerencsétlen őszön van túl a Hali, négy-öt pontot még szerezhetett volna. Ami a tavaszt illeti: csak felfelé tekinthetünk, a kiesésről egy szót sem szabad ejteni - ha sokat beszélünk a kiesésről, annak bizony könnyen NB II. lehet a vége. A logikusan elérhető legmagasabb célt kell kitűznünk, ami akár a hatodik hely is lehet. Az első csapat keretében jónéhány volt akadémista futballozik, őket természetesen nagyon jól ismerem, de a visszajátszók közül Guzmics Richárd és Sipos Norbert többször szerepelt már nálam.

- Mi a véleménye edzőkollégájáról?

Artner Tamás: - Nem tudok és  nem is akarok véleményt mondani kollégámról, hiszen fél év alatt sem én, sem mások nem ismerhették meg igazán a munkáját.

Tóth László: - Tamással együtt jártunk a Pro-licences tanfolyamra, normális a kapcsolatunk, ő is hasonló cipőben jár mint én, azaz a nulláról kellett anno csapatot építenie Szombathelyen. Jómagam pedig szintén a semmiből építettem NB II-es együttest Bőcsön. Nem ellenségek, ellenfelek vagyunk az edzőkérdésben, bárhogy is alakul, nekünk a jövőben is együtt kell majd dolgoznunk, hiszen a Haladás érdeke a legfontosabb.

- Utánpótlás-kérdés. Milyen mértékben számít a fiatalokra (Illés Akadémia, Haladás VSE)?

Artner Tamás: - Az akadémia és a Haladás között előforduló konfliktus nem befolyásolja munkámat, mert nem a játékosokkal van problémám. Az arra érdemes fiatalok megkapják a lehetőséget, függetlenül hogy akadémiai vagy Haladás-képzést kaptak. Egyébként sok Illés Akadémia-játékos a Haladásból került ki. Hosszabb távon fontos kritérium a fiatalok belépítése, de csak olyan együttesbe, amely jó pozíciót foglal el a bajnokságban, tehát egy a kiesés ellen harcoló csapatba öngyilkosság bedobni őket. Egy Kovács István nálam alapember, de hosszabb távon Ugrai Roland is megkapja a bizalmat. Szakály Attila, Jagodics Márk, Skriba Máté, Radó András, vagy például Gyurján Bence is tehetséges játékos, bennük is látok fantáziát. Ugyanakkor a Haladás VSE-nél is akad egy-két olyan focista, akire érdemes odafigyelni, szóval össze lehet gyúrni a csapatot.

Tóth László: - Mindig is szerettem fiatal játékosokkal dolgozni, olyanokkal meg különösen, akiken ugyan még van csiszolnivaló, de motiváltak. Persze - mint a Haladásnál is - szükség van egy rutinos tengelyre, melléjük beépíthetőek a fiatalok. Talán ha Radó, Skriba vagy Ugrai több lehetőséget kap, előbbre tart, de persze ez csak hipotézis. Az akadémián sok tehetséges fiatal futballozik, mindig is lesznek tehetségek. Ha rajtam múlik két-három éven belül a Haladás felnőttkeretét a - 17-18-tól a 21-22 éves korosztályig - kizárólag helyi fiatalok alkotják. Hogy akadémista vagy haladásos srácok, az mindegy, illetve aki megérdemli, az kerül be. Nyilván az Illés Akadémia növendékeit jobban ismerem, de tudom, hogy a Haladás VSE-nél is akadnak tehetségek.

- Hány százalék esélyt ad magának?

Artner Tamás: - Százalékot nem szeretnék mondani, mindenesetre érzem a bizalmat az önkormányzat részéről. Egyébként az ajkai elnökkel már beszéltem, ha a Haladás hív, elenged. A Hali utánpótlásánál lévő munkámat viszont továbbviszem.

Tóth László: - 49 százalékot. Hogy miért pont ennyit?Aki logikusan gondolkodik, biztosan rájön a válaszra.
 

(PA)